A Facebookon és az Instagram oldalamon már beharangoztam, hogy szeptemberben és októberben a női szerzők kapnak reflektorfényt az Olvass hazait!-on. Gabriella Eld Legendák a Bagolyvárosból című kisregény sorozatának első részéről már korábban hoztam nektek egy ajánlót,most pedig itt a folytatás! A Játékok unatkozó felnőtteknek című második kisregénye még az előző részt is felülmúlja, pedig már ott is igen magasan volt a léc. Hogy mit kapunk ettől a könyvtől? Még több izgalmat, és még több lenyűgöző, egyedi karaktert! 

Fülszöveg

"Cadie Gerwulfé az egyik legveszélyesebb adottság a világon.
Ám addig, amíg viseli a kesztyűt, nincs mitől félni.
Amikor Herr Wulf megkéri Alaskát és Igort, hogy vigyázzanak egy napig különc unokagyerekére, a fiúk ijedtség nélkül mondanak igent. Elvégre mi baj lehet egy dacos tizenhat évessel?
Ám a dolgok gyorsan visszájukra fordulnak, amikor kiderül, hogy Cadie-nek esze ágában sincs együttműködni a két idegennel, akiknek a nyakába sózták.
Alaska és Igor számára megelevenedett rémálom kezdődik, halálból visszatért szeretteikkel, hús-vér tükörképekkel és démoni bestiákkal, amikor védencük lehúzza a kesztyűjét, és olajra lép. Csak egy dolgot tudnak biztosan: Cadie nem juthat ki az Impériumba, mert akkor mindennek vége.
De ezt megakadályozni egy megelevenedett rémálomban, ahol mindenki ellened játszik, nem a legkönnyebb feladat."

A fülszöveg annyira frappáns, hogy szinte magától eladja a könyvet, a menő borítóról nem is beszélve. A könyvjelzőt pedig egyszerűen imádom! Nem elég, hogy Alaska és Igor önmagukban sem egyszerű esetek, Gabriella Eld képes volt ezt a két fenegyereket még megfejelni egy Cadie nevű zűrös tinivel. A rózsaszín hajú szerzet feladja a leckét, nem csupán főszereplőinknek, hanem magának az olvasónak is. Nem elég hogy van egy tök rejtélyes képessége, de mindemellett egy igen bonyolult élet is társul hozzá. Cadie gendersemlegessége avagy nemsemlegessége, néhányaknál kiütötte az ingerküszöböt. Látom, hogy különféle platformokon kérdezgetik a szerzőt: ugyan mondja már meg, hogy akkor most ő fiú vagy lány. Igazából egyik sem kell hogy legyen. A történet szempontjából teljesen lényegtelen! Ő egyszerűen csak Cadie. 

"... Cadie mostanra már a világ ura is lehetne, velem együtt. De nem akart ő semmi másnak az ura lenni, csak a saját testének és elméjének. ez neki éppen elég nagy falat volt."

  A cselekményszálat tekintve, nehéz spoilermentesen írni a könyvről, hiszen mint kiderül, a bonyodalmak már a kis rózsaszín megjelenése előtt is kialakulóban voltak, az ő betoppanása csak a gyújtóláng volt a szalmakazalban. Kifejezetten tetszett, hogy a rémálmok keltette víziók közepette mégjobban megismerjük Igort és Alaskát. Legbelsőbb érzelmeik tárulnak fel a káosz kellős közepén, miközben az olvasó egyre jobban átérezheti kettejük barátságának kulcsszerepét. Kifejezetten örültem neki, hogy Adorian személyisége is kinőtte a tükörből visszapofázó idegesítő karakter szerepét. Tagadhatatlanul Alaska a kedvencem még mindig, viszont Igor egyre inkább a szívemhez nő, ahogy jobban megismerem. 
 Nagyon tetszett, ahogy a szerző rávilágított kicsit az olyan kamaszkori problémákra, mint például a "ki vagyok én, és mit akarok a világtól" kérdésköre. Ebben az időszakban rengeteg inger éri a fiatalokat, lázadnak minden és mindenki ellen, keresik a helyüket a világban és a társadalomban. Cadie személyében megtestesül minden kamaszkori félelmünk, éppenséggel neki még egy olyan hatalmas terhet is cipelnie kell, amelyet senki nem vehet le a válláról. Úgy éreztem, hogy a félénk tiniből a regény végére, sikerült egy igazán felelősségteljes döntéseket hozó embert teremtenie. Cadie személyiségfejlődése elengedhetetlen a történet alakulása szempontjából. 

Cadie és Frederich von Cheese (forrás: Gabriella Eld Facebook oldala)

"A lépcsőfordulóban mögötte egy férfi hintázott szivárványos bohóckötélbe kapaszkodva, akár egy gyerek, de nem vett rólunk tudomást. Úgy éreztem magam, mintha csak az egyik orosz srác lennék A Mester és Margarita horrorverziójából."

Az egyébként is különleges világban játszódó történet teljesen beszippantott ezzel az őrült, rettenetesen groteszk horrorverzióba avanzsált vízióhullámmal. Nagyon élveztem minden sorát, az írói stílus gondoskodott róla, hogy egyetlen percre se unatkozzak. Bár nem azt a megoldást kaptam amire számítottam, pont ez tette olyan fantasztikussá a sztorit. Csavaros és furmányos nő ez a Gabi, aki pontosan tudja, hogy kell egy jó nagyot fordítani a sztorin, hogy az embernek leesen az álla. Már csak egyetlen kérdésem maradt: KI AZ A THOMAS? 

Ajánlom mindenkinek, aki olvasta az első részt, illetve azoknak, akik szeretik az egyedi sztorikat és karaktereket. Kisregény mivoltát tekintve azoknak is kiváló választás, akiknek nincs túl sok idejük olvasni. 

Ha már olvastad, értékeld a könyvet a Moly-on, ha még nem, akkor rendeld meg ezen a linken a Főnix Könyvműhely oldaláról! 

Kövesd Gabit a Facebook oldalán!

Ha tetszett az ajánló oszd meg te is, hogy minél több emberhez eljusson! :) 

Írta: Demencze Ilona