Hartay Csaba- Köszönöm a befogadást! című kötete biztosan kiveri páraknál a biztosítékot. Szarkasztikus, humoros, néha már "túmáccs", de mégis könnyesre röhögős stílusával kiváló útitárs lehet ez a böszme nagy telefont imitáló könyvecske. Például ha nyaralni mész "kicsiddel". 

Kép forrása: Athenaeum kiadó

A Viharsarki Kattintós nevű blogra hosszú évekkel ezelőtt hívta fel a figyelmemet legjobb barátom: Robi. Azt mondja nekem egyik reggel, amikor sunyi kuncogáson kaptam a munkahelyen: "Van ez a Szarvasi csóka, és rohadt jó poénokat tol. Nézd meg! Viharsarki Kattintós. Viharsarok! Érted?" Vagy valami ilyesmit. Na, azóta függő lettem. A prózai írások legnagyobb részét itt tette közzé, azóta viszont a Facebook térhódításának köszönhetően, a közösségi oldalon zsebeli be a képernyő előtti mosolyokat. A lájkok hadáról és a komment áradatokról nem is beszélve. Szóval elég gyorsan VK rajongóvá váltam, onnan pedig nem volt megállás. A Köszönöm a befogadást!, Csaba prózába öntött agymenéseit tartalmazza. Három nagy részre oszthatóak a sztorik.

Az első szakasz: Hatalmas figurák

Ebben a részben különféle embertípusokat parodizál ki. Sztereotípia vagy sem, én könnyesre röhögtem magam rajtuk. Mondhatnánk, hogy "jaj, de izé már, hogy általánosít, nem is minden BMW-s olyan", viszont biztos mindenki ismer,vagy látott már legalább egy olyan BMW-s figurát. Vagy dicsérő nénit, vagy egy folyton csak bulizóst, vagy egy olyan havert aki sosem ér rá, de valamikorra mindig jól betenne egy talit, csak mikorra. Na? Ugye!

Szakadt farmer, feltűrt rózsaszín ing, éjjel is napszemdzsó. Ő egész hétvégén bulikázik. Posztolgat is róla. Fészre, Instára, Twitterre, mindenhová tolja kifelé, hogy bulikázik.

 Annak, aki magára ismer, nem biztos, hogy tetszeni fog. Lesznek akik ráismernek valamelyik szomszédjukra, rokonukra, gyűlölt ismerősükre, random vidéki életképekre; na, ők jól fognak szórakozni! Hartay nem fél görbe tükröt mutatni a társadalomnak. Nem azért, mert ő ilyen "megmondóember", ilyen "faszacsávó", hanem mert átlátja a dolgokat, és egy kis szarkazmussal meg humoros leleményességgel megspékelve, emészthetőbbé tudja tenni egy befogadó réteg számára a valóságot. 

Tibi? Dolgozójában? Szuper egy férj. Szerencséd van. Csak mondom, más is megcsalja a feleségét, nyugi. De Tibi legalább elmondta, mert őszinte. Lebukott? Nem mondod. Na fene. 
De biztosan elmondta volna egyszer, és ezt becsüld meg benne, drágám. Szerencséd van vele.

 Az abszolút kedvencem innen "A borszakértő megmondja" című rész. Ezt, akár egymás után többször is képes vagyok ugyanolyan féktelen nevetéssel elolvasni. Sőt! Random borszakértős idézetekkel bombáztam az ismerőseim egy részét pár napig. Szerencsére értékelték, mert senki nem tiltott le. 

Illatában csecsemőbőr és bácsiránc keveredik Axe tusfürdővel. Báránysültekhez, cápauszonyleveshez,valamint üzleti megbeszélések, megvesztegetések és félmeztelen tekepartik mellé ajánljuk ezt a nemesen agresszív, de kevésbé indulatos, viszont részrehajlóan sumák bort.

Kép forrása: Hartay Csaba Facebook oldala

A második szakasz: Juhok, keszegek, abszurdok

Nos, ha eddig kibírtad, hogy egyben olvastad el az első részt, akkor itt most tarts egy kis szünetet! Komolyan! Ennél a résznél párszor megborultam, itt éreztem hogy oké, most kell egy kis pihenés. Az agyzsibbasztásból is megárt a sok, nem kell ezt szégyellni. Szóval itt kicsit félretettem a könyvet, és csak másnap vettem újra elő. Pont elég volt ennyi idő, hogy ismét belevessem magam az abszurd marhaságok szótengerébe. A híradós szalagcímeket idéző sorok voltak a kedvenceim, mint például:

Ez a lúd tartotta rettegésben a várost.

Hogy csak néhányat említsek:a  Keszegek, a Rizlingcipó nagyon mosolyogtató abszurdok, a Dedikálás és a Gergő mindig köszönt pedig abszolút valósághű írások. Sőt, tuti minden író átélt már hasonló szitut dedikálás közben. Bevallom, én is voltam már idegesítő dedikáltató, például amikor Veres Attilának mondtam, hogy "De ne azt írd, hogy szeretettel!"  Erre ő ezt írta bele egy vállrándítással: "Nem szeretettel Ilonának." 

Róbert bácsi szerint lányának a regénye remekmű, a címe gyakorlatilag lényegtelen, de ha már lehet választani, az öreg mindenképp a Szárazszigetelés Nagyatádonra adná a voksát. Gond, hogy sajnos már nem lehet választani, eldőlt, a könyv címe: Rizlingcipó.

A harmadik szakasz: Nyomtatott Facebook

Na, itt aztán volt minden ami a csövön kifért. Az online közösségi tér igazi csemege a nyelvtannáciknak, a szarkasztikusaknak, a megmondóembereknek, az okosaknak, a butáknak, a szépeknek, és az unikornisoknak. Lehet szemezgetni a Facebookos kiírások legjavából, melyeket zseniális humorral figurázott ki Hartay. Íme néhány röpke idézet, hogy értsétek miről beszélek. 

Sziasztok! Megy valaki pénteken Sopronból Záhonyba kocsival? Gyomaendrőd érintésével egy kis csomagot kéne elvinni, köszi előre is, írjatok privátban!

NEM TUDGYA VALAKI HOGY DR KOLÁCSIK DOKTOTÚR MIKOR RENDELL MERT MOST MIJÉRT NEM! HIÁBA HÍV LYUK A MEG ADOT SZÁMON NEM KABCSOLHATO. (...) NEM KÉREK VICES KOMENDEKET!!!

Ha Erzsébet- nap van, mind a 62 Erzsébet nevű ismerősét felsorolja megjelölve, az áldozatok nagy örömére. Neki van a legtöbb Erzsébet nevű ismerőse.

Nagyon tetszik a könyvben, hogy a szerző sokféle módon mutatja meg a mondanivalóját. Van itt interjúalany, netes bejegyzések, kis sztorik, állatmesék, jellemrajzok, komolyabb hangvételű írások, stb. Mondhatnám úgy is, hogy igencsak színes a paletta, bárki találhat benne olyat ami egy kicsit is mosolyt csal az arcára. Ez a könyv nem azért született, hogy Kossuth-díjra jelöljék. Hartay Csaba írói munkássága rendkívül sokrétű, a végletek között kacskaringózó, hol szépirodalmi igényességű, hol humoros és könnyed. A Köszönöm a befogadást! egy olyan oldalát mutatja meg, amely a Viharsarki kattintóson teljesedhetett ki, és az olvasó közönség egy bizonyos rétegét nagyon is meg tudta vele fogni. Sokan vevőek erre a fajta humorra és szarkazmusra. Különben meg valljuk be, az internet tényleg minden paródia táptalaja! Nincs olyan amiből ne lehetne viccet csinálni vagy kifigurázni. 

Azoknak ajánlom akik vevők a humorra. Akik meg kicsit sótlannak érzik magukat, na, ők pedig azért olvassák el! Hátha. 

Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, akkor itt tudod megrendelni. 
Hartay Csaba hivatalos Facebook oldala is tudjátok követni. 
Ha már olvastátok, ne felejtsétek értékelni a moly.hu-n. 

Köszönöm a recit a kiadónak! 

Ha tetszett az ajánlóm, oszd másokkal is! 
"Köszcsi, puszcsi!" 

Írta: Demencze Ilona