Diana Landy könyve igazán meglepő módon került hozzám. A könyvfesztiválon ismerkedtünk össze és azonnal a kezembe is nyomott egy példányt, amit a helyszínen dedikált. Meg kell vallanom, fülig ért a szám. Ha úgy vesszük, ez az első recenziós példányom, így különösen boldog vagyok, hogy írhatok róla. :) 

Az írónő nem teketóriázott sokat, a könyv elejét olyan mennyiségű izgalommal töltötte meg, hogy majdnem elsírtam magam. "Istenem végre egy profi krimi!" A főszereplő Kate egy Magyarországról kivándorolt lány, aki egy amerikai nagyvárosban éli magányos mindennapjait. Múltját sűrű homály és mély fájdalom fedi, mely belengi az egész történetet. Egyedül az elhagyott épületek fotózása jelenti számára a megnyugvást.  Egy ilyen fotózás alkalmával azonban szemtanúja lesz egy rendőr gyilkosságnak. Menekülnie kell. Az események itt olyan gyorsan pörögnek, hogy csak kapkodtam a fejem. 

Alex Campbell jóképű, volt tengerészgyalogos ekkor kerül a képbe. Szinte az első pillanattól kezdve érezhető volt a vonzalom kettejük között. Ami kicsit szemet szúrt férfi főszereplőnk karakterében, hogy ahhoz képest amilyen traumán átment, egyszer sem voltak rémálmai vagy hangulatingadozásai. Nekem ez egy kicsit hiányzott, illetve szanaszét becézi Katet. Ez lehet csak nekem volt zavaró, de az ő személyiségétől kicsit több keménységet vártam. Kate karaktere tökéletes, minden cselekedete és megnyilvánulása hű marad önmagához, ami nagyon tetszett. 

A rejtőzködés közepette kicsit az volt az érzésem, hogy a krimi teljesen háttérbe szorult, néhány morzsát kaptam csupán. Az érzelmi szál kibontása került előtérbe, Kate karakterfejlődése szépen fel volt építve. Én hamarabb elkezdtem volna csepegtetni a Velásquez család történetét, de ez csak egy apró megjegyzés. Az utolsó 50 oldal viszont olyan szinten felpörög, hogy ismételten csak kapkodhattam a fejem. "Te jó Isten!" Diana Landry aztán tud írni! Csűrni, csavarni, titkolózni, izgalomba hozni és a végén úgy befejezni, hogy görcsbe álljon a gyomrom. Nem csak Kate és Alex múltját ismerjük meg, hanem a maffia családban megbúvó mocskos kis titkokra is fény derül. Ez kifejezetten tetszett, hiszen sokszor a "főellenséget" nem sikerül igazán megismernünk. Itt viszont olyan dolgok is kiderülnek amik üvöltenek azért, hogy a második kötetben berobbanjanak.

A regény második része a Nem felejthetsz el, nagyon ütős résszel kell induljon, hiszen a befejezés is olyan volt. Alig várom, hogy azt is beszerezzem, hiszen nem alhatok nyugodtan amíg meg nem tudom mi lesz a folytatás.

Kétség sem fér hozzá, hogy az írónő igazi tehetség, aki a romantikus és a krimi műfajban is megállja a helyét. Én ezt a kettőt szétbontanám a helyében, és vagy egyikre, vagy a másikra fektetnék nagyobb hangsúlyt. Úgy gondolom akkor tudna igazán kiteljesedni a stílusa, ha egyszerre csak az egyikre koncentrálna. A krimi részek igazán feszített tempót diktálnak és végig izgalomban tartanak, a romantikus részeken pedig szétfolytam a kispárnámon. Külön könyvben is olvasnám őket. 

Ajánlom mindenkinek! Krimi, romantika, izgalom, megdöbbentés, titkok tömkelege ami rátok vár.

Diana Landry Facebook oldala ITT 

Érdemes az írónő blogját is figyelemmel követni: ITT

Fülszöveg: 

"Durva kacaj, fájdalmas kiáltás. Kate Hollander, a sikátorba lépve olyasmit lát, ami örökre megváltoztatja az életét. Ő az egyetlen szemtanúja egy rendőr kivégzésének és ezzel a detroiti alvilág első számú célpontjává válik. Alex Campbell feladata, hogy elrejtse a lányt Antonio Velásquez szeme elől. Kate bizalmatlansága, és titokzatossága felkelti Alex érdeklődését. Vajon a csábítás és a szenvedély képes ledönteni az évek alatt felhúzott falakat? Az alvilág, vagy Alex Campbell jelenti az igazi fenyegetést? Kate, vajon képes lesz elengedni a múltat, vagy feláldozza a saját boldogságát? 
Diana Landry két részes regénysorozatának első része."