Diana Soto egy nagyon tehetséges költő és drámaíró, akinek legújabb kötete nemrégiben jelent meg. A Csak a bolondok boldogok egy két felvonásos dráma, melyre még William Shakespeare is biztosan rányomna egy lájkot. A műfaj klasszikusan a középiskolás éveinket juttatja eszünkbe, ám ez egy igazi modern dráma. A huszonegyedik században is akad bőven kivesézni való probléma, Diana Soto pedig nem szűkölködött ezek felhasználásával. 

Író és műve
/Forrás: Diana Soto Facebook oldala/

Fülszöveg

"Csupán 24 óra kell ahhoz, hogy a világ a feje tetejére álljon. Pákozdiék elsőre hétköznapi családnak tűnnek. Egy mindent tudni akaró anya, egy fotelbe ragadt apa és egy különleges titkot rejtő testvérpár. Ez a szombat reggel azonban véglegesen megváltoztatja az életüket. Elmegy az áram…
Mit rejt a valóság, ha rákényszerít minket a beszélgetésre?
Mi történik, ha nem tudunk többé az internet mögött elrejtőzni?"

Pákozdiék olyan család, akik bármelyikünk szomszédjában lakhatnának, hiszen elsőre semmi furcsaságot nem venni észre rajtuk. A világháló és technológia függőségük már a történet elején kibukik, ám ne gondoljuk, hogy az egész sztori erről fog szólni! Minden titokra akkor derül fény, amikor egy hosszan tartó áramszünet kizökkenti őket a megszokott tevékenységeikből, és feszültségek közepette kénytelenek több szót váltani egymással, mint egyébként. 

"Új fajt avatott a huszonegyedik század. Homo computeris... jaj a világnak"

Csóri nagypapa hiába próbálja a családot összetartani, és segítő tanácsaival jobb útra terelni, nagyrészt süket fülekre talál. Ő az egyetlen, aki egyfajta bölcsességet képvisel a történetben, miközben saját lánya is lekezelően beszél hozzá. Komolyan sajnáltam a papit. Az idős emberek iránti tisztelet sok családban elvész, és egyfajta teherként jelentkezik az öregekről való gondoskodás, a velük tölthető minőségi idő pedig töredékére csökkent. 

Pákozdiné az Észbukon tengeti minden idejét, hogy a külvilág számára egy idilli képet mutathasson, miközben ő maga szépen bekattan. Férje szívesebben heverészik a televízió előtt, mint hogy bármit is tegyen ezért a családért. Konkrétan a saját gyerekei sem érdeklik már, annyira magányos ebben a kapcsolatban, hogy inkább a könnyebb kiutat választja a megszokott életéből. Sőt, a kedvenc jelenetem is hozzá köthető, amikor a szomszéd házaspár átmegy hozzájuk, és először burkoltan, majd kőkeményen kiborul az a bizonyos kakis bili az asztalra. Az eleinte titkos viszony, nem is maradt olyan sokáig titokban, mint ahogy azt Pákozdi és a szomszédasszony Ica gondolta. Attól, hogy Pákozdiné a homokba dugott fejjel inkább tudomást sem vett az egészről, szomszéd Feri nyilvánosan, és szándékosan kiráncigálta a szöget a zsákból. 

"Ica belerúg Pákozdi lábába az asztal alatt. Feri a semmibe néz, Pákozdiné menti a helyzetet." 

Diana Soto a gyerekeket sem kímélte, Elemérnek és Szandinak is jócskán kijut az élet sűrűjéből. Szerencsétlen fiút folyamatosan zaklatják az iskolában. A lelki és fizikai terror, majd egy baklövése miatt keletkezett bűntudat miatt  teljesen összeroppan, és inkább eldobja magától az életet, mintsem segítséget kérjen. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy azt a bizonyos baklövést pont Szandi ellen követte el, aki emiatt olyan szerelmi viszonyba keveredett egy iskolatársával, amelynek egy hatalmas csalódás és egy nem kívánt terhesség lett a végeredménye. Miközben Pákozdiné totálisan elveszti a józan eszét - a történet végére már összemosódik a képzelgések és a valóság határa-, halott fia mellett bizonygatja magának, hogy az csak mélyen alszik, miközben a nagypapán kívül senkije sem marad a való életben. 

"Papa:
Ne sírj utánam, és ne suttogd, hogy drága.
Ne hidd, hogy van, aki megmentésed várja.
Veszett ügyért talán harcolni se kéne,
hiába idő, elszalasztottuk, vége.
Te boldogan nevetsz fel, én tátogok csak,
nem létezel, de legalább te boldog vagy.
Mikor üres a tányér, csak remény marad,
bő az asztal, de keserű minden falat.
Füstöt okád a ház, csúfneve az otthon,
rozogák a téglái, inkább lebontom.
Szépnek szült jó anyánk, s ha nem szépnek,
jónak,
mégis az emberek nem ide valóak.
Messzi álom messzi partján, tömegben élnek,
hazudnak, hazudják, hogy ez itt az élet."

Diana nagyon szépen felvezeti az egész történetet, folyamatosan szinten tartja a kíváncsiságunkat, és újabb csapásokat mér ránk olvasás közben. Sokat gondolkodtam a könyv elolvasása után, tehát nem csupán az unaloműző szintet üti meg, hanem mélyen magunkba is tud fordítani. Minden megvan benne, ami egy klasszikus ütős drámába vagy tragédiába illik. Megcsalás, erőszak, titkok, liliomtiprás, félreértések, beleőrülés és öngyilkosság. Modern szaftos kis történet, mely talán képes egy kis felismerést is az olvasóba ültetni. 

Ajánlom azoknak, akik egyébként is szeretik a színházi darabokat, illetve a drámát, mint műfajt. Továbbá azoknak, akik szeretik a különlegességeket, nem utolsó sorban pedig az elgondolkodtató történeteket. 

Köszönöm Diana Sotonak az recenziós példányt, maradok továbbra is hűséges olvasója minden megjelenő művének! 

Az írót megtaláljátok hivatalos Facebook oldalán. Még több infóért látogassátok meg a blogját is!
A könyvet pedig beszerezhetitek az Underground kiadótól. 

 Írta: Demencze Ilona