2018. ápr 04.

Egy éves az Olvass Hazait! blog

írta: Demencze Ilona
Egy éves az Olvass Hazait! blog

Avagy, a blogger élet sajátosságai

Március 23-án indítottam el a blogot azzal a szándékkal, hogy a kevésbé ismert, de tehetséges hazai íróinkat támogassam egy recenzió megírásával. A hazai számomra sosem függött határoktól, minden magyar ember magyar nyelven megjelent művét egyaránt hazainak tekintem. 

banner01_copy1-03.png/A Galina Erika által készített illusztráció a blogra/

A jelen

Az eltelt idő alatt rá kellett jönnöm, hogy bloggernek lenni nem is olyan egyszerű, és hiába próbálok ragaszkodni bizonyos határidőkhöz, nem mindig sikerül. Az indulás után sok író megkeresett -szerencsére ez a szám azóta is folyamatosan bővül-, hogy elküldi nekem a könyvét. Mint a blogon is feltüntettem, és tartom is magam hozzá, hogy nem minden könyvről születik ajánló, viszont mindig mindenkinek visszajelzek, akinek elolvastam az irományát. Ezúton is elnézést azoktól, akiknek még nem jutottam el a könyvéig, de sajnos belőlem is csak egy van, a napok pedig csak 24 órából állnak. 

Egy ideje leszoktam róla, hogy még éjfél után is olvassak, kezdett kimeríteni a napi 3-4 óra alvás. Munka és egyéb elfoglaltságok mellett nem egyszerű mindenre időt szakítani úgy, hogy az ne menjen a minőség rovására. Mindemellett csodás érzés, amikor tiszta szívből tudok olyan könyvekről ajánlót írni, amiket feltétlen meg kell ismernie mindenkinek. Büszke vagyok rá, hogy más bloggereket is megmozgattam, és egyre jobban előtérbe kerül a hazai kortárs irodalom támogatása. Fontosnak tartom, hogy halljunk egymásról, és figyeljünk egymásra! Nálam is előfordult olvasási válságállapot, szerintem ez elkerülhetetlen ha az ember minden szabad percét a könyvekre áldozza. Az olvasottság tartós emelkedése azonban megerősíti bennem azt, hogy érdemes folytatni. A céljaim egyre inkább megvalósulnak, és a blog valódi támogatást nyújt az íróknak, költőknek. 

Hozzám nem érkeznek könyves meglepetés dobozok, nem csinálok angolos kifejezésekkel ellátott kihívásokat, és nem fizet senki azért, hogy hirdessem a könyvét. A kiemeléseket, és minden egyéb hirdetést saját zsebből finanszírozok, a könyvek 70%-át magamnak veszem meg. Az ajánlók mellett így próbálom támogatni a tehetségeket. A recenziós példányok nagyon nagy segítséget jelentenek, hiszen én se tudok mindent megvenni, amit szeretnék. Nem szoktam senkit megkeresni reci példányért, szerencsére egyre terjed az Olvass Hazait! híre és engem találnak meg az írók. Amikor valaki felajánlja nekem az irományát, akkor egyfajta kölcsönös bizalom alakul ki. A feltételek adottak, senkinek nem teszek ígéreteket, azon kívül, hogy mindenképp visszajelzek az adott könyvvel kapcsolatban, ha már elolvastam. Az ajánlóimat igyekszem úgy megírni, hogy ne leplezzem le a kulcs jeleneteket és fordulatokat, szeretném ha ezeket az olvasó személyesen élné meg. 

Ami változott

Nemrégiben új dizájnt és hátteret kapott az Olvass Hazait!, ami szerintem nagyon feldobta az oldalt. Fontosnak tartottam, hogy egy könnyebben kezelhető, látványosabb felületen olvashassátok a bejegyzéseket. Remélem nektek is annyira tetszik, mint nekem. 
Az Instagram oldalt is igyekszem videókkal, és még több képpel érdekessé tenni számotokra. Érdemes tehát ezt is követni, továbbá ez az egyetlen platform amit nem különítek el teljesen a magánéletemtől. 

Ami nem változott

Az Olvass Hazait! Facebook oldalon mindenki fel tudja venni velem a kapcsolatot, aki szeretné. /A privát profilomat azonban szeretném továbbra is a közvetlen baráti és családi körömnek megtartani./

Jövőbeni tervek

Szeretnék több interjút és cikket készíteni a blogra.
A Könyvparfé bloggerével és Patrik vloggerrel készített interjúim szép olvasottságot értek el, ezen felbuzdulva igyekszem a nem hagyományos interjúk karcsú táborát gyarapítani. 
Illetve több érdekességet, és élménybeszámolót is szeretnék veletek megosztani, hiszen annyi mindenről lehet még írni, ami a magyar irodalommal kapcsolatos. 

Köszönöm, hogy velem vagytok és viszitek a blog hírét!

Bízom benne, hogy a jövőben is sok hazait olvastok velem együtt!

Szólj hozzá