Az élet úgy hozta, hogy a szerzőt hamarabb megismertem, mint magát a művet. Amint megtudtam, hogy milyen körülmények közt pattant ki a fejéből a sztori (aki kíváncsi kérdezzen rá személyesen, nem fogja megbánni) azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Nem csalódtam! Le se tudná tagadni, hogy Ő írta.

Fülszöveg:
"Az életem unalmas és kiszámítható volt a BB65XQ űrállomáson. Aztán megérkezett Lydia, és én egyik hajmeresztő kalandból kerültem a másikba. Polgárháború a Xendonon, egy őrült csempész barátsága, és vágy egy nyugalmas, békés életre.
A nevem Max, ez pedig a kezedben a naplóm."

L.J.Wesley könyve az a fajta űrfantasy, ami azért jött létre, hogy szórakoztasson. A stílus annyira laza és könnyed, szinte magától ivódnak az emberbe a mondatok. A leírásoknál elég szabad teret ad a fantáziánkban, ami nekem nagyon bejött. Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan mit kell egy űrállomáson takarítani? Kérem szépen, ezen nem kell agyalni! Vannak taknyos űrlények akik gondoskodnak róla, hogy mindig legyen pucolni való ágynemű.

A főszereplő Max karakterét nagyon megkedveltem, nem csak a humora, hanem az érzelmei, a gondolkodása és a kitartása miatt is. Nem egyszerű takarító, hanem egy erős jellemű, spontán kalandvágytól fűtött harcos, aki nem fél szembenézni az ismeretlennel. Leginkább azt szerettem benne, hogy bármibe is keveredett a történet során, mindig kitartott önmaga mellett. A történetről azért nem szeretnék semmit elárulni, mert szinte egy lélegzetvételnyi az egész könyv. Rengeteg eseménnyel és váratlan fordulatokkal tarkítva ragadja magával az embert. Van benne kaland, rejtélyes gyilkosság, akció, és persze egy kis takarítás sem maradhat el. A cselekményekből azonban úgy érzem, ha bármit elmondanék, az mind spoiler lenne, így tehát meghagyom a maximális élvezetet.

Muszáj megjegyeznem, hogy a borító anyaga valami eszméletlen jó! Egyszerűen azt vettem észre, hogy akkor is fogdostam a könyvet, amikor már nem is olvastam. Szó szerint széttaperoltam.  Ami miatt kicsit csalódott voltam, hogy sajnos maradtak benne nyomdai hibák a vége felé, illetve az utolsó fejezetben Max szemszögéből hirtelen E/3-ba csöppenünk, ami kisebb zavart keltett bennem. Utólag rákérdeztem és sajnos egy tördelési hiba miatt az előző fejezet utolsó mondata nem jó helyre került, ez bonyolította meg kissé a dolgot, így viszont már más a leányzó fekvése. Szóval ha olvassátok, erre Ti, kedves olvasók, már oda tudtok figyelni.

Ajánlom mindenkinek! Legyél űrsztori fan, egyszerű kalandor vagy humorzsák. Azoknak, akik nem szeretik a hosszú történeteket az Egy űrállomás-takarító naplója ideális szórakozási lehetőséget nyújt. Van benne akció, humor, szerelem. Kell ennél több? Buszon, vonaton tökéletes társ az utazáshoz.

Ha kedvet kaptál olvasd el az előzmény novellát a Wattpadról.

L.J.Wesley hivatalos Facebook oldalát itt találod.
Ha már olvastad, ne felejtsd el értékelni a Molyon sem!